Ha a magyar nyelv és irodalom érettségire készülsz - akár már a 2026-os magyar érettségi feladatok a cél -, fontos, hogy ne csak az irodalomtörténeti és nyelvtani anyagot ismerd, hanem a feladattípusokat, a pontozás-logikát és a szövegalkotási elvárásokat is. A 2022. január 1-jétől hatályos részletes vizsgakövetelményt vettük alapul, és kiegészítettük az utóbbi évek feladatsorainak visszatérő mintázataival - olyan következtetéseket foglalunk össze, amelyek a 2026-os vizsgán is várhatóan érvényesek lesznek (a konkrét szövegek és témák persze évről évre változnak).
A cikk végén találsz egy gyakorlásra fókuszáló összegzést is - ha haladósabb, online megoldást keresel a magyar érettségi feladatok begyakorlására, a szövegértés, a műértelmezés és a reflektáló esszé csiszolására.
Kapcsolódóan ajánljuk: pontozás és ponthatárok, reflektáló szövegalkotás taktikák, illetve a novellaelemzés útmutató.
Milyen feladattípusok érhetők el a magyar érettségin?
Középszint - Írásbeli: 240 perc, két feladatlapra bontva. Az I. feladatlap (90 perc) egy szövegértési-nyelvi feladatsorból (40 pont) és egy irodalmi feladatlapból (20 pont) áll - ehhez szöveggyűjtemény nem használható. Ezt követően a II. feladatlap (150 perc) műértelmező szövegalkotás (40 pont): vagy egy mű/műrészlet több szempontú értelmezése, vagy egy irodalmi témakifejtő dolgozat/esszé írása - itt már a tankönyvjegyzékben szereplő irodalmi szöveggyűjtemény (9-12. évf.) is használható. Az írásképért és a helyesírásért külön (levonó) pontok járnak: helyesírás max. -8, íráskép max. -2 pont. Az írásbeli összesen 100 pont.
A középszintű műértelmező szövegalkotás elvárt terjedelme 500-800 szó. A javító tanár három fő szempontot vesz figyelembe: tartalmi minőség (30 pont), szövegszerkezet (5 pont) és nyelvi igényesség - stílus, nyelvhelyesség (5 pont). Ehhez jönnek a helyesírási és írásképi levonások, így a feladatlap értékelése egységes, jól tervezhető rendszerben működik.
Emelt szint - Írásbeli: 240 perc, de itt egyetlen feladatlapot kapsz, és magad osztod be az időt és a megoldás sorrendjét. A feladatlap három fő egységből áll: szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor (40 pont), műértelmező szövegalkotás (40 pont, 600-800 szó) és reflektáló szöveg (20 pont, 250-450 szó). A helyesírás és az íráskép itt is külön levonó tételként szerepel (-8 / -2 pont). Szöveggyűjtemény emelt szintű írásbelin nem használható - csak nyomtatott helyesírási szótár.
Az emelt szintű műértelmező szöveg lehet egyetlen mű több szempontú elemzése, vagy két mű/műrészlet összehasonlító értelmezése. A reflektáló szöveg érvelő vagy véleménykifejtő szöveg, amelyben egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti vagy etikai kérdésre, jelenségre reflektálsz. Ezek a feladatok együtt jól mérik, mennyire vagy képes önállóan gondolkodni egy szövegről, illetve mennyire tudsz egy problémát világosan, érvelő stílusban körüljárni.
A szóbeli vizsga mindkét szinten egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez kapcsolódó feladat megoldásából és kifejtéséből áll. Középszinten 15 perc, emelt szinten 20 perc a felelet, összesen 50 pontért (irodalom: 25 pont, magyar nyelv: 15 pont, nyelvi minőség: 10 pont).
A két feladatlap (vizsgarész) részletesebben
Középszint - I. feladatlap (90 perc, 60 pont)
Az I. feladatlap egyrészt egy 800-1000 szavas ismeretterjesztő vagy publicisztikai szöveg (esetleg két, egymással összefüggő rövidebb szöveg) értését méri - ehhez néhány nyelvi feladat is kapcsolódik. A kérdések jellemzően az alábbiakat vizsgálják: a szövegben közvetlenül megtalálható tények, adatok azonosítása; szerzői álláspont és érvek értelmezése; a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői; a cím és a szöveg kapcsolata; a szöveg felépítése, logikai-tartalmi összefüggések; valamint a szöveg „visszaépítése” (pl. vázlat, kivonat, fürtábra, adott szempontú tömörítés). Ehhez társul egy 20 pontos irodalmi feladatlap, amely korstílusokat, stílusjegyeket, műnemi-műfaji tájékozottságot, verstani ismereteket, memoritereket és műismeretet mér - változatos feladattípusokkal (táblázat kitöltése, igaz-hamis, sorrend, párosítás, szövegkiegészítés, fogalmak azonosítása).
Középszint - II. feladatlap (150 perc, 40 pont)
Két szövegalkotási feladatból választhatsz egyet: (A) egy adott mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy (B) témakifejtő dolgozat/esszé írása irodalmi témakörben. A bázisszöveg lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, illetve drámarészlet a magyar irodalom bármely korszakából. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét, és műrészlet esetén nem elvárás a teljes mű ismerete. A választást a feladatlapon jelölnöd kell, és ha menet közben váltasz, az érvénytelennek tekintett kidolgozást át kell húznod.
Emelt szint - Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor (40 pont)
Egyetlen alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező próza, esszé, lírai mű, szépprózai alkotás vagy dráma, illetve ezek részlete) kapcsolódik, és kétféle elvárást támaszt veled szemben egyszerre: egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását - például fogalmak felismerését, definícióját, különböző szövegekre vetítését; műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárását; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani és helyesírási jellemzőit.
Emelt szint - Műértelmező szöveg (40 pont, 600-800 szó)
Egy adott mű több szempontú elemzése-értékelése, vagy két mű/műrészlet összehasonlító értelmezése. Az értékelés három pillére: tartalom (25 pont) - bázisszöveg és feladat értése, tárgyi tudás, problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák; szövegszerkezet (5 pont) - a gondolati ív, a koherencia, az arányosság és a tagolás; nyelvi igényesség (10 pont) - nyelvi regiszter, stílus, szókincs, köznyelvi norma.
Emelt szint - Reflektáló szöveg (20 pont, 250-450 szó)
Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti vagy etikai kérdésről. Az értékelés négy szempontja: tárgyi tudás, általános tájékozottság (5 pont), problémaérzékenység, gondolatgazdagság (5 pont), gondolatmenet, szövegfelépítés (5 pont), nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) (5 pont). Részletesebben lásd a reflektáló szövegalkotás útmutatónk.
Témakörök - magyar nyelv és irodalom
A magyar érettségi témakörök két nagy blokkra oszlanak.
A magyar nyelv 8 témaköre a következő:
(1) Kommunikáció,
(2) A magyar nyelv története,
(3) Ember és nyelvhasználat,
(4) A nyelvi rendszer (hangtan, alaktan, szófajok, mondattan),
(5) A szöveg,
(6) A retorika alapjai,
(7) Stílus és jelentés, valamint
(8) Digitális kommunikáció.
Mindegyik témakör egyaránt megjelenik az írásbeli nyelvi feladataiban és a szóbeli tételsorban; az 1-7. témakörhöz a szóbelin 2-4 tétel, a 8.-hoz 1 tétel tartozik.
Az irodalom 8 témaköre szintén egységes a két szinten (az emelt szint tartalmazza a középszint követelményeit):
(1) Életművek - kötelező szerzők (Ady, Arany, Babits, Herczeg, Jókai, József Attila, Kosztolányi, Mikszáth, Petőfi, Vörösmarty);
(2) Szerzők, művek, korszakok a régi magyar irodalomból a 18. század végéig (pl. Janus Pannonius, Balassi, Zrínyi, Mikes, Csokonai, reformáció és barokk irodalma, kuruc kor lírája);
(3) Portrék, metszetek - 19-20. század (Berzsenyi, Gárdonyi, Illyés, Juhász Gyula, Karinthy, Kölcsey, Krúdy, Márai, Móricz, Nagy László, Örkény, Pilinszky, Radnóti, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Tóth Árpád, Weöres és társai);
(4) A 20. századi délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai irodalom (pl. Áprily, Dsida, Gion Nándor, Kányádi, Reményik, Sütő, Tamási, Wass Albert);
(5) Művek a kortárs magyar irodalomból (az elmúlt 30 évből);
(6) Művek a világirodalomból (antikvitás, Biblia, romantika, realizmus, századforduló, 20. század);
(7) Színház és dráma (Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona, Madách, Ibsen/Csehov, Örkény + egy 20. századi magyar dráma);
(8) Az irodalom határterületei VAGY Regionális irodalom (népköltészet, adaptáció, gyermek- és ifjúsági irodalom, szórakoztató irodalom).
A kompetenciák, amelyek mindkét szinten visszatérnek a feladatokban: szövegértés (információk feldolgozása, célirányos használata, irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése); írásbeli szövegalkotás (tájékoztató, érvelő, esszétípusú szövegek; gyakorlati írásművek); szóbeli szövegalkotás, beszéd; és fogalomhasználat (erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak biztos kezelése). Emelt szinten plusz elvárás a fogalmak történeti kontextusban történő értelmezése és összehasonlítása.
Szövegértési-nyelvi feladatsor - mire számíts?
A magyar érettségi szövegértés feladata középszinten egy 800-1000 szavas ismeretterjesztő vagy publicisztikai szöveghez kapcsolódik, és vegyesen tartalmaz azonosító, értelmező, összefüggésfeltáró és visszaépítő kérdéseket. A kérdések jellemzően:
- Azonosítás, értelmezés: tények, adatok, állítások a szövegből; szerzői álláspont; jelentésrétegek.
- Összefüggések: grammatikai, stilisztikai jellemzők; a cím és a szöveg kapcsolata; a szöveg egészének jelentése.
- Kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai jellemzők: utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata.
- Felépítés: logikai, tartalmi kapcsolatok; a szerkesztésmód által közvetített jelentés.
- Visszaépítés: vázlat, kivonat, fürtábra vagy adott szempontú tömörítés készítése.
Emelt szinten a szövegértés és a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor összeolvad: ugyanahhoz a kiindulószöveghez kapcsolódó kérdések egyszerre mérik a szöveg értését, a fogalmak alkalmazását, valamint az irodalom-, nyelv- és kultúrtörténeti tájékozottságot. Itt különösen sokat számít, mennyire tudod precízen használni a poétikai, retorikai, stilisztikai szakkifejezéseket.
Szövegalkotási feladatok - műértelmezés és reflektáló esszé
Műértelmező szövegalkotás (közép- és emelt szint) - mindkét szinten központi szövegalkotási feladat. Középszinten 500-800 szó, emelt szinten 600-800 szó az elvárt terjedelem. A javítás központi szempontjai: tartalom (a feladat és a bázisszöveg értése, problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák), valamint szövegszerkezet és nyelvi igényesség. Részletesebb módszertant a novellaelemzés oldalunkon találsz.
Reflektáló szöveg (csak emelt szint, 250-450 szó) - érvelő vagy véleménykifejtő szöveg egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti vagy etikai kérdésre. Sokan ezt érzik a legnehezebb feladatnak, mert itt egyszerre kell önállóan gondolkodni, érvelési struktúrában dolgozni, és műveltségi háttérre támaszkodni. Hasznos rutin: bevezetés (a kérdés megfogalmazása, tézis) → 2-3 jól strukturált érvelő bekezdés (állítás + indoklás + példa) → lezárás (összegzés vagy árnyaló gondolat). Részletes útmutatót itt találsz: reflektáló szövegalkotás taktikák.
Témakifejtő dolgozat / esszé (középszint, választható) - irodalmi témakörben írt esszé, amely lehet egy korszak, egy szerző, egy motívum vagy egy műfaj köré szervezett kifejtés. Itt különösen fontos, hogy tématartó légy: ne térj el a kérdéstől, és minden bekezdésed konkrét műre, példára épüljön.
Szóbeli vizsga - magyar nyelv és irodalom tételek
A szóbeli vizsga mindkét szinten 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll, két elkülönülő tételsorban. A tételsor minden évben módosul valamennyit: magyar nyelvből és irodalomból is legalább 3-3 tételt változtatni kell az előző évhez képest. A magyar nyelvi tételsor mind a 8 témakörből merít (1-7. témakörhöz 2-4, a 8.-hoz 1 tétel). Az irodalom tételsor kötött elosztású:
- 10 tétel: Életművek - kötelező szerzők
- 1 tétel: Régi magyar irodalom (16-18. század)
- 2 tétel: Portrék, metszetek a 19-20. század magyar irodalmából
- 1 tétel: 20. századi határon túli magyar irodalom
- 1 tétel: Kortárs magyar irodalom
- 2 tétel: Világirodalom
- 2 tétel: Színház és dráma (1 magyar, 1 világirodalmi)
- 1 tétel: Az irodalom határterületei vagy regionális irodalom
A szóbeli felkészüléséhez és kifejtéséhez használhatod a tankönyvjegyzéken szereplő irodalmi szöveggyűjteményt (9-12. évf.), illetve a tétel kidolgozásával összefüggő egyéb segédeszközt (egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album, internetes oldal nyomtatott változata). Ezeket a vizsgaszervező intézmény biztosítja. Lásd még: szöveggyűjtemény használata az érettségin.
Hogyan gyakorolj a leghatékonyabban?
Első körben a vizsgakövetelmény alapján érdemes végigvenni a legfontosabb magyar érettségi témaköröket, és kötetenként, korszakonként rendszerezni az életműveket, főbb műveket, motívumokat. Így lesz meg az a stabil tárgyi alap, amire a szövegértésnél, a műértelmezésnél és az esszéírásnál egyaránt támaszkodhatsz. Ha ezt rendszerezett formában szeretnéd, nézd meg az e-learning felkészítőnket, hogy gyorsabban rögzüljön a sok szerző, mű és fogalom.
Az egyik leghatékonyabb módszer a korábbi érettségi feladatsorok időre történő megírása és a hivatalos javítási-értékelési útmutató mentén történő ellenőrzése. Állíts be stoppert, tartsd a megadott idősávokat (középszinten 90 + 150 perc, emelt szinten kötetlenül a 240 percen belül), majd ellenőrizd magad javítókulccsal vagy tanári visszajelzéssel. Ha nincs időd egy ülésben végigírni az egészet, cserélgesd a napokat: egyik nap szövegértés és nyelvi feladatok, másik nap műértelmezés vagy reflektáló esszé.
Végül: semmiképp ne menj érettségizni anélkül, hogy több műértelmezést és reflektáló esszét ne csináltál volna végig elejétől a végéig. A próbaesszé segít belőni, mennyi időt érdemes egy szövegalkotási feladatra szánni, hogyan férj bele a megadott szószámkeretbe (500-800 / 600-800 / 250-450 szó), és mindezt úgy, hogy közben ki tudj pipálni minden értékelési szempontot (tartalom, szövegszerkezet, nyelvi igényesség, helyesírás, íráskép). Készíts magadnak rövid ellenőrzőlistát: bevezetés - tézismondat - 2-3 kifejtő érv/elemzési szempont - rövid lezárás. Ha ez rutinból megy, a vizsgán is magabiztosan fogsz írni.
Összefoglalás - Feladattípusok és a 2026-os magyar érettségi
A részletes vizsgakövetelmény és az elmúlt évek feladatsorai alapján a 2026-os magyar nyelv és irodalom érettségi feladatok felépítése stabil. Középszinten az írásbeli 240 perc, két feladatlapra bontva: I. feladatlap (90 perc, 60 pont) - szövegértési-nyelvi feladatsor (40 pont) és irodalmi feladatlap (20 pont); II. feladatlap (150 perc, 40 pont) - műértelmező szövegalkotás vagy témakifejtő esszé 500-800 szó terjedelemben. Helyesírási szótár végig használható, szöveggyűjtemény csak a II. feladatlapnál.
Emelt szinten 240 perc áll rendelkezésre egyetlen, szabadon ütemezhető feladatlapra: szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor (40 pont), műértelmező szöveg (40 pont, 600-800 szó), reflektáló szöveg (20 pont, 250-450 szó). Helyesírási szótár használható, szöveggyűjtemény nem. A konkrét szövegek és témák évről évre változnak, de a feladattípusok, a pontarányok és a szószám-követelmények következetesek - érdemes ehhez igazítani a magyar érettségi gyakorlás ütemét és a szövegalkotási tréninget.
A szóbeli vizsga 15 (közép) / 20 perc (emelt), 50 pontért: egy magyar nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtése, 20-20 tételes tételsorokból. A tételsorok és tételcímek legalább 60 nappal a május-júniusi vizsgaidőszak kezdete előtt nyilvánosak.
➡ Nézd meg a magyar nyelv és irodalom emelt / középszintű felkészítőnket - ahol kész vázlatokkal, fogalomtárral, gondolattérképekkel és minta-műértelmezésekkel segítünk a magyar érettségi felkészülésedben.